Örömmel tájékoztatjuk Önt, hogy 2010. évben Ráckeve városa nyerte a Kultúra Magyar Városa címet a 10 000 lakosúnál kisebb városok között.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium - együttműködésben a Külügyminisztériummal, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal, a Magyar Turizmus Zrt.-vel, a Megyei Jogú Városok Szövetségével, valamint a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségével - 2005 óta hirdeti meg pályázatát A Kultúra Magyar Városa cím elnyerésére.

A díj olyan városi helyi önkormányzat elismerése, amely kiemelkedően támogatja és fejleszti kulturális életét, s értékeit példásan mutatja be.

Ráckeve nevezetességei

A város a Ráckevei-Duna mindkét partján, a Csepel-sziget déli részén található, Budapesttől mintegy 47 km-re, délre. A Ráckevei HÉV köti össze Budapesttel. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág legfontosabb hídja; az 1896-ban épült Árpád híd vezet át rajta.

Érdekességek a város történetéből

Ráckeve területe már a bronzkorban lakott volt.

Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor.

A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le itt, akik ekkor kezdték először Kiskevének, majd később Ráckevének nevezni a települést. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.)

A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A török háborúk idején a várost feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet.

A városba ezután német telepesek érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja: magyarok, szerbek, németek. 1848 májusában hatszázan álltak nemzetőrnek. A 19. század végén járási székhely lett. Ekkor építették az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat, a soroksári Duna-ágon átívelő Árpád Hidat.

Látnivalók, nevezetességek, kirándulások a városban

• A legérdekesebb látnivaló az az Ortodox szerb templom, melynek eredeti építkezését 1487-ben fejezték be. A falon található freskók a korból valók, miközben a templom megidézi a korabeli szokásokat - világképet is. A két oldalkápolna reneszánsz, a különálló középkori részletekkel bíró harangtorony befejezése 1758-ban. Falfestés a 18. századból.

• Kihagyhatatlan a Savoyai-kastély. Építtette Savoyai Jenő, épült Hildebrandt tervei szerint 1702-1750, barokk stílusú. Jelen pillanatban hotel működik a falai között - felújításra szorul.

• Vendégeink kedvence a Duna parti korzón a szerdán és szombaton hajnaltól megrendezett piac majd egy kilométeres hosszúságban.
  A piacon szinte minden kapható. Hotelünktől akár csónakjainkon is megközelíthető, így rendkívül izgalmas, élményszerű vásárlásban lehet részük.
• A kastély melletti kis téren áll Szász Gyula alkotása az egyetlen vidéki Árpád-szobor, amelyet a millenniumi ünnepségek során 1897-ben avattak fel.
• Szent János téren láthatjuk a 18. századi Nepomuki Szent János szobrot
• Közelében áll az eklektikus stílusban átalakított Horváth-kúria (Szent János tér 13.)
• Katolikus templom (műemlék jellegű épület). Benne Patay László hatalmas seccojával.
• Református templom. 1913-ban készült el neogótikus stílusban, érdekesség, hogy a tiszakécskei református templom tervei alapján épült kisebb eltérésekkel, a régi - kisebb méretű - barokk templom helyén.

• Árpád híd, a Dunán átívelve hotelünk felé haladva, épült 1896-ban.
• Árpád Múzeum (Kossuth L. u. 34.) tájmúzeum. Különlegesség a 12. századi Lantos Dávidot ábrázoló dombormű, és egy 16. századi festett fa Madonna.
• Városi képtár (Kossuth L. u. 26.)
• Keve Galéria (Kossuth L. u. 49.) időszaki kiállítások
• A katolikus temetőben álló kápolna a 19. század elején épült egyszerű barokk stílusban. Mellette kör alakú kálvária építmény áll.
• Aqualand Termál- és Élményfürdő (Ráckeve) (Strand u. 1.) a víz 1040 m mélységből feltörő 52°C-os gyógyvíz
• Ráckevei Kis-Duna Natúrpark